Benned a létra!

tegnap a jógastúdióban elfelejtkeztem a szokásos határidőről.. nem meglepő, a folyamatok kreatív része mindig is sokkal jobban vonzott, mint a végrehajtás, ebből adódóan határidőkben sosem voltam túl jó, éljen a káoszelmélet, az úgy izgalmasabb! de a recepciós lány felvetette, hogy az új évi fogadalmaim listájára fel kéne vennem a határidők témakörét is.. elgondolkoztam a dolgon….. Tovább »

moziban voltunk M-val, szeretjük a sújtó történeteket, mélyen megérintő drámákat, lelki nyomort és nehéz, fajsúlyos kérdéseket boncolgató témákat, szájbarágós hálivúdi cukorszirupra sosem járunk, nem mintha néha ne lenne jó agyat radírozni, de a mozitól általában nem ezt várjuk.. így esett a választásunk egy lengyel-dán filmre, ami egy fiatal lányról szól, akit apácák nevelnek novíciaként, mióta… Tovább »

“Halottak közé megyek, csöndesen kell beszélnem. Néhányan e halottak közül meghaltak számomra, mások élnek mozdulataimban, fejformámban, ahogy cigarettázom, szeretkezem, mintegy az ő megbízásukból eszem bizonyos ételeket. Sokan vannak. Az ember sokáig egyedül érzi magát az emberek között; egy napon megérkezik halottai társaságába, észreveszi állandó, tapintatos jelenlétüket. Nem sok vizet zavarnak. Anyám családjával későn kezdtem rokonságban… Tovább »

az elmúlt napokban több barátom is panaszkodott arra, hogy erős fejfájás gyötri, olyannyira, hogy szédülnek, hányingerük van és gyakorlatilag vízszintesen sem tudnak létezni ágyban fekve. gondolhatjuk persze, hogy migrén, mert sok a front mostanában, globális felmelegedés, klímaváltozás, miegymás, vagy napszúrást kaptak netán? de hisz folyton szakadt az eső.. szóval kézenfekvő, hogy eszünkbe jut, amit a… Tovább »

you wanna see in the world! – mindig is szerettem ezt a megállapítást.. egyrészt azért, mert azt gondolom, hogy egyéni felelősségvállalásnál és saját portánk seprésénél kezdődnek a dolgok, másrészt azért, mert hiszek a változásban és hogy igenis az is számít, ha első körben csak én változtatok, hiszen a kis változás is változás és talán pillangó-effektus… Tovább »

dedicated to Attila   ahogy egy szívemhez közeli terapeuta barátom mondta, a párkapcsolat mindig a legnagyobb önreflexiós felület és örülni kell a tapasztalásoknak, mert ilyen ajándékot ritkán kap az ember a Zélettől, még ha néha kegyetlen fájdalommal jár is.. hiszek én is abban, hogy semmi sem történik véletlenül, az utad, tanulási folyamatod szerves része minden,… Tovább »