Benned a létra!

Magam ura, vagy tán mégsem egészen?! avagy a ’mindent kontrollálok’ csapdája..

pár napja egy ismerős lány kitett egy cikket egy fiúról, aki csodás átalakuláson ment keresztül és szisztematikus életmódváltással felül emelkedett túlsúlyán.. a fiú úgy fogalmazott, hogy „személyiségfejlődött”, mert hogy úgy kezdett bele a sportolásba, diétázásba, hogy ő márpedig nem akar kövér lenni, fejben eldöntötte és pont.. vizionálta az egészséges, sportos dokkmunkás-felsőtestes én-képét, amit lám-lám erős… Tovább »

a napfogyatkozás pszichés szimbolikája

bár néha nem vagyunk tudatában, de városi ember létünkre is ezer szállal kötődünk a természetes környezethez és annak változásaihoz.. ahogy az évszakváltásokkal együtt változik aktivitásunk, télen jobban begubózunk, befelé figyelünk, önvizsgálódunk, introvertáltabb időszakot élünk, tavasszal megpendülünk, feléledünk téli álmunkból, rügyeket bontunk, teljesebben mutatjuk meg magunkat a külvilágnak, a föld mélyén szunnyadó magok kihajtanak, leveleket, virágokat… Tovább »

adekvát érzelmi reakciók 2.0

a különböző érzéseket és annak megnyilvánulási formáit a szocializációs folyamaton keresztül sajátítjuk el, környezetünktől és születési családunktól tanuljuk, ahogy felmenőinktől látjuk. A tranzakcióanalízis megkülönböztet úgy nevezett autentikus és parazita érzéseket. autentikus érzésnek számítanak az úgy nevezett alap érzések, mint a düh, a szomorúság, a félelem és az öröm, de csak abban az esetben, ha ezeket… Tovább »

adekvát reakciók 1.0

decemberben kudarckonferencián voltam.. igen, jól olvassátok, a kudarcokról volt szó 12 előadó szemszögéből, néhol formabontó előadásmódban.. vegyes volt a felhozatal, ahány ember, annyiféle háttérrel, ciszterci szerzetestől, roma jogi aktivistán, startuppereken át gyerek hospice onkológuson keresztül élsportolóig, színes előadói paletta.. mi jut eszünkbe a kudarc szó hallatán és hogyan tudunk épülni, tanulni belőle, mert hogy lehet bőven,… Tovább »

a végzet bábjátéka..

ezen a címen adták ki először az egyik kedvenc könyvemet Huxley-tól.. sokat sejtető cím és az egyik örök dilemma, mennyire vagyunk urai a saját életünknek, mennyire befolyásolja sorsunkat a végzet, hol van a szabad akarat határa?! ha jobban belegondolunk, akkor nagyjából semennyire sem uraljuk életünket.. csomó olyan dolog határozza meg a mindennapjainkat, amire semmilyen hatással… Tovább »

szereted magadat?

ez az a kérdés, amit szökő évente sem teszünk fel magunknak.. nem minthogyha egyértelmű lenne rá a válasz, sőt.. leginkább talán azért nem, mert akkor tükörbe kéne nézni mielőtt válaszolunk rá.. és ahogy sokszor megtanultuk, sose tegyél fel olyan kérdést, amire nem akarod hallani a választ, így hát leginkább nem kérdezünk, jó is az a… Tovább »

újévi fogadalom?! :)

tegnap a jógastúdióban elfelejtkeztem a szokásos határidőről.. nem meglepő, a folyamatok kreatív része mindig is sokkal jobban vonzott, mint a végrehajtás, ebből adódóan határidőkben sosem voltam túl jó, éljen a káoszelmélet, az úgy izgalmasabb! de a recepciós lány felvetette, hogy az új évi fogadalmaim listájára fel kéne vennem a határidők témakörét is.. elgondolkoztam a dolgon….. Tovább »

ép testben épp élek?!

az elmúlt napokban több barátom is panaszkodott arra, hogy erős fejfájás gyötri, olyannyira, hogy szédülnek, hányingerük van és gyakorlatilag vízszintesen sem tudnak létezni ágyban fekve. gondolhatjuk persze, hogy migrén, mert sok a front mostanában, globális felmelegedés, klímaváltozás, miegymás, vagy napszúrást kaptak netán? de hisz folyton szakadt az eső.. szóval kézenfekvő, hogy eszünkbe jut, amit a… Tovább »

az agresszióról..

ahányan vagyunk, annyiféle képen gondolkodunk a témát illetően.. elég, ha csak az utcán jártunkban-keltünkben kicsit körbenézünk, az utóbbi időkben egyre markánsabban jelenik meg az agresszió mindenféle formája, valahogy a tűrésküszöbünk jóval alacsonyabb, mint az elmúlt években, a megélhetési problémák, társadalmi nehézségek élezik automatikusan az egymás iránti intoleranciát és az elfogadás hiányát.. az agresszió ősi ösztön,… Tovább »

elegendő bátorság és szeretet..

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!